Vitályos Eszter hozzátette: a múltban többször is kiderült, hogy az itt élő emberek képesek biztosítani a térség prosperitását. Példaként hozta fel, hogy a Tokaj-Hegyalját sújtó filoxéra válságra jött válaszul a cukorgyártás beindítása, majd az első világháború és Trianon után indult el a szerencsi csokoládégyártás. Kiemelte, "mindkettő egy súlyos krízis helyzetre adott pozitív válasz volt: alapítani és teremteni kell, szervezni és támogatni. Gyárat kell alapítani, munkahelyet teremteni, képzéseket szervezni és vállalkozókat támogatni".

Az államtitkár kiemelte, hogy Szerencsnek a cukor és csokoládégyártás mindent jelentett: a munkát, a megélhetést és a biztonságot. Hangsúlyozta, hogy az idei, centenáriumi évben, június 8-án megnyílt Édes évek - A szerencsi csokoládégyártás 100 éve (1923-2023) című kiállítás, valamint a most megjelent, A szerencsi csokoládégyártás 100 éve című könyv "nem csak azért fontos, mert megörökíti a múltban történeteket. Hanem ezért, mert megmutatja, mennyire fontos, hogy a gyárakban felhalmozódott szellemi tudás, a szakmai hagyományok tovább éljenek".

Rámutatott: a szerencsi csokoládégyártás története nagy jelentőséggel bír az egész nemzet számára, mert kiváló példát ad arra, hogy a munka szeretete, az innováció és a találékonyság a magyar emberek fontos jellemzője.

Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a szerencsi csokoládé a helyiek számára nagy büszkeséget jelent, és az egész nemzet identitásához hozzátartozik, generációkat kapcsol össze. A képviselő hangsúlyozta, Majoros Judit A szerencsi csokoládégyártás 100 éve című kötetében összegyűjtött emlékeket, tudást tovább kell adni. Koncz Zsófia kiemelte még, hogy Szerencsen fontos szerepet tölt be az édességkészítő képzés, amelyet szeretnének továbbfejleszteni, és egy élelmiszeripari tudásközpontot létrehozni.

Majoros Judit a kötetben kétéves kutatás eredményei alapján tárja az olvasók elé a gyár minden eddiginél részletesebb történetét. A könyv bemutatja, milyen hatással voltak a gyárra a nagy történelmi sorsfordulók, a nagy gazdasági világválság az 1930-as években, valamint milyen hatást gyakorolt rá a 2. világháború. Az államosítást követő nehéz éveket az 1960-as évek virágzása követte, amikor világszerte népszerű lett a Szerencsen gyártott édesség. A rendszerváltozás után az első privatizációk során a szerencsi gyár az élelmiszeripari óriás, a Nestlé tulajdonába került, majd egy idő után a csokoládégyártás hagyományát a Szerencsi Bonbon Kft. vitte tovább.

A kötet megjelenését Szerencs Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programja támogatta.

I Forrás: CSokoládé Világ