Miért érdemes befőtteket használni a konyhában?
Befőttet már a nagymamáink is készítettek, a cukorral történő befőzés viszont csak az I. világháború idején vált ismert eljárássá. Elsősorban azért, mert így a gyümölcsök a nyári hónapokon kívül is elérhetőek maradnak a számunkra. A befőttjeinket tartósítószer nélkül, hőkezeléssel tartósítjuk, ezáltal megőrzi az üvegbe zárt friss gyümölcs ízét, zamatát. Ugyanígy hőkezeléssel tartósítjuk a kíméletes technológiával előállított lekvárjainkat. A kíméletes technológia abban rejlik, hogy vákuum alatt 55-60 C fokon sűrítjük, ezáltal megőrzik vitamin és ásványi anyag tartalmukat, ez viszont kedvezőbb élettani hatást jelent a fogyasztó részére. A bevitt energia csökkentése érdekében állítunk elő édesítőszeres befőtteket, illetve cukor hozzáadása nélkül készült lekvárokat.
Kevesen tudják, hogy a cukor nem pusztán édesítőszer, hanem a mézhez hasonlóan tartósítószerként is használják a lekvárbefőzés során. De vajon mennyire kell aggódnunk a cukortartalom és a kalóriák miatt?
“A cukortartalom a befőttekben nagyon minimális”- mondja Jámbor László, az Agricolae Kft. kereskedelmi munkatársa. “A friss meggy természetes cukortartalma 14-es, 15-ös, a 14-17 enyhén cukrozott a cukrozott befőtteké pedig 18-as, tehát nem hatalmas mennyiségű cukor hozzáadásával készülnek, illetve édesítőszerrel. Ezzel szemben a lekvárok cukortartalma felmehet 50 százalékig is. Ma már azonban egyre több befőtt készül cukor helyett édesítőszerrel, így például a mi meggy- és almabefőttünk is.”
Ilyenkor a lekvárfogyasztás sem lehetne aktuálisabb, hiszen a süteményeket, például a linzert is feldobhatjuk egy különleges lekvár hozzáadásával, a klasszikus sárgabaracktól az áfonyalekvárig.
Az egyedi, kíméletes technológiával, friss gyümölcsből készült lekvárok nem csak az édességekhez passzolnak, hanem a húsok remek kiegészítői is lehetnek, akár szósz formájában is. Az áfonyalekvár édes-savanykás íze a vadhúsokhoz és a rántott camamberthez is tökéletesen illik, míg a kisebb cukortartalmú szilvalekvár a sertés- vagy csirkesültek kiegészítője lehet akár kéregként, akár töltelékként is.
“Nagymamám gyerekkoromban a csirkemellhez sokszor készített almaszószt, főtt krumplival és pirított búzadarával. Az almaszószhoz ajánlanám az almabefőttünket, amihez sok mindent nem is kell hozzáadni, hogy nagyon finom szósz készüljön belőle” - mondja Jámbor László.
Jobban megmarad az íz és az aroma
A lekvárok köztudottan veszítenek az aromájukból főzés során, de szerencsére ma már ezen is lehet segíteni: az Agricolae nemrég egy saját, egyedi fejlesztésű aromakinyerő berendezéssel rukkolt elő, amivel a gyümölcs teljes aromáját vissza tudja juttatni a termékbe, ami a termék élvezeti értékének további javítását segíti.
Az Agricolae gyümölcsalapú befőttjeivel is kísérletezhetünk, ezek közt magozott meggy, felezett szilva, édesítőszeres alma- és meggybefőtt is található, és újdonság a különleges ízvilágú darabolt körtebefőtt. Elérhető emellett egy 50 százalékos gyümölcstartalmú, pénztárcakímélő extradzsem-, illetve dzsem család sárgabarack, meggy, szilva és vegyes gyümölcs ízekben, de készül a fahéjas alma is, szintén cukor hozzáadása nélkül, ami a különleges minőségű termékcsalád új tagja lesz, illetve az extradzsem és dzsem család tagja is lehet.
Szeretném kiemelni, hogy a cégcsoporton belül saját szilva és alma ültetvénnyel rendelkezünk, illetve helyi termelőktől vesszük azokat az alapanyagokat, melyeket nem tudunk megtermelni, ezáltal a hazai gyümölcspiac fenntartását is támogatjuk. A vásárlóink pedig biztosak lehetnek abban, hogy Magyarországon előállított terméket vásárolnak.
“Újdonság még a friss, sűrített paradicsomból készült lecsó termékünk. De érkeznek a frissen préselt és szűrt gyümölcslevek is, amik a befőttekben is helyet kapnak, így például a meggybefőtt természetes (nem rostos) meggylével lesz eltéve a cukros szirup helyett, erősítve az egészséges vonalat” - zárja Jámbor László.
(Esemény Menedzser)
