A mézet ősidők óta használják áldásos hatásai miatt, hiszen közel 190 tápanyagot tartalmaz: ásványi anyagokban, nyomelemekben, aminosavakban, antioxidánsokban és vitaminokban rendkívül gazdag, azonban élettani jelentőségét elsősorban cukortartalma adja, négy-ötödrészt glükózból és fruktózból áll, így csak mértékkel szabad fogyasztani.

A természet csodás, aranylóan folyó nedűje a népi gyógyászat szerint szinte mindenre jó: baktériumölő, fertőtlenítő és gyulladásgátló hatása révén eredményesen használható makacs torokgyulladás és meghűlés esetén. Kedvezően hat az izomzat működésére, jót tesz az emésztésnek, mivel szabályozza a bél baktériumflóráját, serkenti a vérkeringést, valamint segít beállítani a vérnyomást, az alacsonyt emeli, a magasat pedig csökkenti. Gyógyító hatású légúti és májbetegségekben, valamint szív- és érrendszeri betegségek esetén is jót tesz. A természetes antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől is védik a szervezetet.

A méz előállítása

A háziméhek a virágok nektárjából és a levél- és pajzstetvek által kiválasztott mézharmatból gyűjtik a méz alapanyagát az előgyomrukba. Ott a garatmirigy váladékával különböző enzimekkel keveredve vegyileg alakítják át. Az így kialakult híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű viasz lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, és teszik sűrűbbé, tartósabbá a mézet, vagyis itt érlelik, besűrítik, végül lefedik, lepecsételik. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni, így ez a cukros oldat nem romlik meg. Mivel a méhek a mézet téli élelemnek, tartalék tápláléknak gyűjtik, a méhésznek vigyáznia kell, hogy csak a fölösleget vegye el - olvasható a Wikipedia oldalán.

Melyik méz mire jó?

Bár a folyékony, aranyló méz pozitív élettani hatása megkérdőjelezhetetlen, vannak azonban egyedi eltérések egyes mézfajták között. Nemcsak ízükben, színükben és illatukban különböznek, hanem hatóanyagaikban is eltérnek egymástól, így különböző betegségeket lehet velük gyógyítani.

Hársméz - láz és álmatlanság

A hársméz színe az akácénál sötétebb színű, és erősen aromás, jellegzetes illatú. Lázzal járó légúti betegségek esetén fejti ki pozitív hatását, de köhögés, torokfájás, hörghurut, álmatlanság esetén is jó szolgálatot tesz. A méz kesernyés íze miatt főzéshez és sütéshez nem ajánlott, a kesernyés íz ugyanis a magas hőhatás révén felerősödhet.

Akácméz - torokfájás és köhögéscsillapítás

Világos, áttetsző zöldessárga színű, akácvirág-illatú méz, ami minősége miatt hungarikumnak számít. Nem csak az akácvirágból készült tea, de az akácméz is ajánlott emésztési zavarok oldására, valamint fertőtlenítő hatása révén köhögéscsillapításra, torokfájás enyhítésére és immunerősítésre is alkalmas. Magas kalciumtartalma miatt az akácméz van a legjobb hatással a csontképzési zavarokra, vastartalma pedig a vérszegénységre nyújt problémát.

Erdei méz vagy édesharmatméz - vérszegénység és koleszterin

Ez a fajta méz nem a virágok nektárjából készül, a méhek a nem virágzó fák nektárjából készülő, a növények levelein található mézharmat összegyűjtésével állítják elő - innen ered az édesharmatméz elnevezés - írja a magyar-mez.hu. Az édesharmatméznek dióra emlékeztető íze van, sötét, szinte fekete színű. Sok vasat és rezet tartalmaz, ezért vérszegénységben szenvedőknek nagyon hasznos. Értisztító, valamint rendben tartja a koleszterinszintet. Ezenkívül légúttisztító és idegnyugtató tulajdonsággal rendelkezik.

Mennyit fogyassz belőle?

A méz, akárhogy is nézzük, egyfajta cukor, így mértékkel szabad csak fogyasztani. A nők lehetőség szerint ne fogyasszanak belőle többet, mint 100 kalória, ez napi másfél evőkanál mézet jelent, férfiak esetében pedig a felső határ 150 kalória, vagyis körülbelül két evőkanálnyi méz.

A csecsemők egyéves koruk előtt semmiképp se kapjanak mézet, hiszen csecsemőkori botulizmust okozhat náluk. A rosszul feldolgozott mézben előfordulhat a Clostridium botulinum baktérium, ami a botulotoxin nevű méreganyagot állítja elő a baba még fejletlen emésztőrendszerében. A bénító hatású méreganyag a bélnyálkahártyán keresztül szerte a baba szervezetébe jut, majd a keringési rendszer segítségével bárhová eljuthat, létrehozva a különféle bénulásos tüneteket: izomgyengeséget, hányást, étvágytalanságot, légzési zavarokat, rosszabb esetben pedig fulladást és halált is okozhat.

A mézet is hamisítják

Tudtad, hogy például a méz a világ harmadik leggyakrabban hamisított terméke? Nézd meg, melyik a tíz leggyakrabban hamisított élelmiszer hazánkban, hogyan ismerheted fel az igazit, és mit tehetsz azért, hogy elkerüld a szennyezettet!

Forrás: femina.hu