Mikor jön a lakat? Az üzletlezárás az adózási szankciórendszer egyik leglátványosabb és legrettegettebb eleme. Üzletlezárásra akkor kerülhet sor, ha az adózó valamely foglalkoztatottját nem jelentette be, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, nem tesz eleget a számla- és nyugtaadási kötelezettségének vagy a pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségét szegte meg.
Az árusítás hetekre vagy akár pár hónapra való felfüggesztése már önmagában is érzékenyen érint bármely vállalkozást. Az üzletlezárás fő kockázatát azonban mégis annak a látványos manifesztálódása adja: az adóhatósági zár – a lepecsételt bejárat – egy olyan intézkedés, amely a bevételkiesés mellett komoly bizalomvesztéshez és ezáltal tartós keresletcsökkenéshez is vezethet. Ráadásul az üzletbezárás kockázatos adózói minősítést is maga után von, amely miatt a vállalkozásnak többlethátránnyal kell számolnia az üzleti partnerei körében is.
Mi változik?
„A mostani szabályok szerint, ha a céget első alkalommal kapják a nyugtaadási kötelezettség megsértésén, úgy megússza egy figyelmeztetéssel, sárga lappal” – mondja Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvéde. Jelenleg üzletbezárás elrendelésére csak akkor van lehetősége az adóhatóságnak, ha a vállalkozás ezt a kihágást egy éven belül másodszor is elköveti (azaz második alkalommal sem ad nyugtát vagy számlát). Ráadásul a második alkalommal is még a revizor mérlegelésén múlik, hogy a kihágás súlya indokolja-e az üzletbezárás elrendelését.
A most hatályba lépő szabályok alapján azonban már a nyugtaadás elmulasztásának első elkövetésekor jöhet a piros lap, és már akkor is elrendelhető lesz az üzlet bezárása, ha a vállalkozást az első alkalommal kapják rajta a kihágáson.
A folytatólagos jogsértést továbbra is ugyanúgy rendeli szankcionálni a törvény: míg az első esetben az üzletlezárás elrendelése az adóhatóság mérlegelésén múlik, ismételt esetben már kötelező a piros lapot felmutatni. „Megjegyzendő, hogy ez a szigor az üzletlezárás más eseteiben már eddig is érvényesült (azaz, ha valakit azon kaptak, hogy be nem jelentett személyt foglalkoztat, úgy már az első alkalommal jöhetett a zár), csupán nyugtaadás elmulasztása esetén lehetett első alkalommal egy ejnye-bejnyével megúszni. De most már akkor sem” – emeli ki Barta Péter.
Nem változik az üzletlezárás kötelező időtartama sem: az első alkalommal 12 napra, a másodiknál 30 napra, míg minden további esetben 60 napra zárják be az üzletet. A bezárás időtartama továbbra sem mérlegelési kérdés, azt jogszabály írja elő, annak hosszát a revizor nem jogosult mérsékelni.
Mit érdemes tenni?
Azért, hogy a vállalkozás még csak gondatlanságból se csússzon bele egy üzletlezárásba (vagy bármely egyéb szankcióba), érdemes fokozottan ellenőrizni a nyugta- és számlaadási folyamatot. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a cég nevében eljáró személyek felügyeletére, illetve képzésére, hiszen akár már egy egyszeri kihágás is végzetes következményekhez vezethet. Így fontos, hogy az alkalmazottak is teljesen tisztában legyenek a jogszabályi előírásokkal, az adóhatóság gyakorlatával. Gyakori hiba például, hogy a pultban álló eladó kiállítja a bizonylatot, de azt nem adja át a vevő részére. Nem evidens, de ez is a bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztását jelentheti.
„Érdemes még azzal is tisztában lenni, hogy egy jogszabályalkotási szeszélynél fogva az új szabályok nem is jövő év január 1-jén, hanem már idén december 30-án életbe lépnek. Ez azt jelenti, hogy már a szilveszteri forgalomban is résen kell majd lenni” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.
I Forrás: Üzleti Hírszerzés
