Elmondta, hogy a fejlesztéssel – amelyhez mintegy 900 ezer forint önerőt kell biztosítaniuk – az emlékház teljes informatikai rendszere megújul, az ott látható kiállításon pedig több új elem is helyet kap. A várhatóan az év végén befejeződő beruházással az Almásy-kastély és a gyulai vár után ez lesz a harmadik olyan kiállítóhely Gyulán, ahol interaktív eszközök találhatók – emelte ki.

Mint Fekete-Dombi Ildikó kifejtette, Temesváry János műszaki vezető jelenleg is dolgozik egy okostükrön. A mesterséges intelligencián alapuló eszköz Erkel Ferencről nyújt majd információkat, és kézmozdulattal irányíthatják a látogatók. A járványhelyzetben különösen hasznos lehet egy olyan kiállítási elem, amely érintés nélkül használható – jegyezte meg.

Hozzátette, hogy egy zenélő pad is része lesz a tárlatnak, amelyre ráülve a látogatók gombnyomással indíthatják el Erkel Ferenc valamelyik művét. Hasonlót Varsóban, az Év Európai Múzeuma díj átadójakor láttak 2018-ban, Magyarországon egyelőre egyedülállónak számít az eszköz.

A pályázati összegből arra is lehetőség nyílik, hogy az emlékházban állítsák ki Erkel Ferenc aranykoszorúját és 1849-es keltezésű kéziratos kottáját, amelyek jelenleg az Almásy-kastély időszaki kiállításán láthatók. Az ötven drágakővel díszített aranykoszorút Bartsch Gusztáv ötvösmester készítette 1888-ban, az ötvenedik karmesteri jubileumára kapta Erkel Ferenc a nemzet ajándékaként.

Először kerülne az állandó kiállítás tárgyai közé az a Marczibányi Mária emlékalbumába szánt Erkel-kotta,

melyet 1849. január 1-jén írt Pesten a zeneszerző. Ezt 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolta meg a gyulai múzeum.

Az elnyert támogatásból új tárlókat és vagyonvédelmi rendszert is beszereznek, így mindkét tárgyat biztonságos módon tudják elhelyezni a kiállítóhelyen – közölte az ügyvezető. Az Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épületet, amely egykor a németgyulai iskolának és tanítói lakásnak is helyet adott, 1795-ben építették, mai formáját Nuszbek Mihály építőmesternek köszönhetően nyerte el 1830 végére. Az Erkel család 1808 és 1841 között lakott az ingatlanban, amelyet 2011-ben újítottak fel.

A múzeum gyűjteményét a zeneszerző testvére, az orvos Erkel Rezső alapozta meg azzal, hogy bátyja két ezüstserlegét és ezüst babérkoszorúját 1896-ban átadta a városnak. Tíz évvel később, 1906-ban Erkel legértékesebb emléktárgya, az aranykoszorú is a múzeumba került.

A zeneszerzőhöz kapcsolódó relikviák tervszerű gyűjtése 1958-ben kezdődött meg, az évtizedek alatt számos dokumentummal és személyes tárggyal bővült a hagyaték.

Fábián Tamás kommunikációs vezető elmondta, hogy a gyulai önkormányzat négymillió forintot nyert el egy másik kiállítóhely, a Kohán Képtár fejlesztésére is az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A támogatásból 12 méter hosszú, gördíthető festménytároló polcrendszert vásárolnak, a beszerzést már elindították.

A képtár raktárában Kohán 665 festménye és 2370 grafikája mellett a múzeum 552 darabos képzőművészeti gyűjteményét, Lajos Ferenc és kortársai 451 darabos grafikai gyűjteményét és Bene Lajos műgyűjtő 119 darabos hagyatékát is őrzik – mondta, hozzátéve, hogy a régi polcokon már nem lehetett szakszerűen tárolni a műtárgyakat.

(Forrás: kultura.hu)