Szvetelszky Zsuzsa az kiemelte: 2020 második negyedévében sem változtak a korcsoportok tekintetében fennálló trendet, ez alapján a legkevesebbet a 15-29 évesek tévéztek, ami napi 2 óra 44 percet jelentett átlagban, míg a legintenzívebb tévénézők a 60 év felettiek voltak, akik naponta 7 óránál is többet ültek a készülékek előtt.
Megjegyezte, előbbi korcsoport ráadásul nem a sugárzással egy időben nézi jellemzően a műsorokat, hanem később.
A Nielsen adataiból az is kiderült, az emberek tévére szánt idejel alatt
11 százalékában hírműsorokat nézett, ami több, mint amennyi szórakoztató műsort fogyasztottak,
ami nem meglepő, hiszen mindenki érintett volt abban, hogy megtudja a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos legújabb információkat – tette hozzá a szakember.
2019-hez képest 25 perccel több időt töltöttek az emberek a tévé előtt, ami a szociálpszichológus meglátása szerint a koronavírus-járvány miatt elfogadhatónak mondható. Elég csak arra gondolni, hogy az emberek jó része sokkal több időt töltött az elmúlt hónapokban az otthonában, ráadásul sokaknak nincs is lehetőségük például szabadidős programokat végezniük a lakóhelyük környezetében – magyarázta Szvetelszky Zsuzsa.
A szakember arra is kitért, a 60 év felettiek körében, de még a 29-49 év közöttiek számára is
a televíziónézés bizonyos értelemben pótolja a társas kapcsolatokat,
aminek van egy evolúciós magyarázata is: akinek a hangját halljuk, akinek az arcát látjuk, az ismerősnek érezzük. Emlékeztetett, már a A Szabó családdal kapcsolatban is anno sokan éreztek úgy, hogy a közvetlen ismerősükről fognak információt hallani, amikor adásba kerül.
(Forrás: infostart.hu)
