Szűnni nem akaró taps és hatalmas siker övezte a Kőszívű – A Baradlay-legenda című musical szabadtéri ősbemutatóját. Bár Szente Vajk (rendező), Galambos Attila (szövegíró) és Juhász Levente (zeneszerző) már a Puskás musicallel is nagyot alkotott mégis volt bennünk némi félelem, hogy mit tudnak kihozni Jókai Mór regényéből. Mert lássuk be, bár kötelező olvasmány az általános iskolában, azért keveseknek lett a kedvence, és még kevesebben vannak azok, akik akár néhány év távlatából is emlékeznek a történetre.
A legtöbb embernek annyi rémlik, hogy van három fivér, egy központi anya figura, aki irányítja a szálakat és talán a korszak még megvan, hogy mindez az 1848-49-es szabadságharc idején játszódik. Ezek fényében külön öröm, hogy egy újabb olyan előadás készült, ami gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt edukációs célokat szolgál. Ahogy a Puskás darab kapcsán, nemcsak az Aranycsapat sorsát ismerhettük meg, hanem a történelmi nehézségeket is, úgy a Kőszívű is jóval többet ad.
Húsz évvel az 1848/49-es szabadságharc leverése után járunk. Erzsébet királyné (Miklósa Erika) egy kórházat látogat meg, ahol egy rejtélyes, beteg asszonyra bukkan, és szeretné megismerni annak történetét... amelynek megértéséhez vissza kell repülnünk az időben... Baradlay Kazimir nagybirtokos, főispán (Mécs Károly-felvételről), ellentmondást nem tűrő zsarnok haldoklik nemesdombi kastélyában. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének (Polyák Lilla) rendelkezik arról, hogy milyen sorsot szán neki és fiainak. A legidősebb, Ödön (Ember Márk), maradjon diplomata az orosz udvarnál, Richárd (Fehér Tibor) Bécsben királyi testőrként a katonai ranglétrán haladjon előre, Jenő (Veréb Tamás) udvari tisztviselőként maradjon meg azon a pályán, amelyen elindította. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Rideghváry Bencéhez (Feke Pál), az ő politikai utódjához, mert ezt követeli a család érdeke. Baradlayné a férje halála után megfogadja, hogy az ellenkezőjét teszi annak, amit férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi lelkész lányát, Arankát (Katona Kinga) szerette. Ödön azonnal teljesíti anyja kívánságát, és az életét kockáztatva hazatér Oroszországból, otthon főispán lesz, és Arankával családot alapít. A legkisebb Baradlay, Jenő, szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba (Gubik Petra), egy szép, előkelő, de ördögien gonosz nőbe. Alfonsine a legnagyobb titokban, anyja, Plankenhorst Antoinette (Náray Erika) parancsára eldobta magától törvénytelen fiát, akinek Palvicz Ottó (Berettyán Sándor), osztrák katonatiszt az apja. A Bécsben állomásozó Richárd a Plankenhorst-házban találkozik Liedenwall Edittel (Kovács Gyopár), a család szegény sorsú rokonával, akibe első látásra beleszeret.
1848 márciusában Magyarországon is kitör a forradalom, amelyben Ödön tevékeny részt vállal. Baradlayné elhatározza, hogy másik két fiát is a haza szolgálatába állítja. Richárd - miután elveszti hű tisztiszolgáját, Pál urat (Barabás Kiss Zoltán) - Isaszegnél halálos párbajt vív Palvicz Ottóval, a huszárkapitány megígéri a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli a fiát. Jenő otthon marad anyjának és Ödön családjának támogatására. A szabadságharc leverése után Ödön - a Baradlay-család régi barátja, Tallérossy Zebulon (Szerednyey Béla) segítségével - angol útlevéllel próbál menekülni, de az orosz katonatiszt, Ramiroff Leonin (Serbán Attila) felismeri, és elfogatja. Ám ez csupán üldözői megtévesztésére szolgál, a régi barát valójában így menti meg Ödönt a biztos pusztulástól. Miután sikerül megszöknie, otthon várja további sorsát. Idézést kap a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére (Eugen, Edmund helyett) állítottak ki. Jenő eltitkolja az irat tartalmát a család elől, jelentkezik Haynau tábornoknál (Nagy Sándor), és bátyja helyett mártírhalált hal. Richárd is börtönben ül, de Haynau, hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmez neki, mert Alfonsine arról hoz hírt, hogy másnap a császár felmenti tábornokát. A bosszúszomjas nő eredetileg azért keresi fel a teljhatalmú kormányzót, hogy Richárd halálát kieszközölje. Megdöbbenve látja terve összeomlását, amikor Richárd megjelenik a Plankenhorts-házban, hogy magával vigye Editet, akiről kiderül, hogy a Plankenhorst-vagyon kizárólagos örököse. Alfonsine-t szembesítik gyalázatos múltjával is, amire a tomboló, eszét vesztett nő felgyújtja a palotát...
Az előadás nincs butítva, nincs egyszerűsítve. Minden szál jól követhető, és hű a Jókai féle regényhez. A zene, ahogyan a jelmezek is a 21. századot idézik, miközben karakteresen jelzik, hogy épp orosz, magyar vagy osztrák környezeteben járunk és, hogy ki, melyik oldalhoz tartozik. Kovács Yvette Alida munkája nem csak praktikus, hanem látványos is és percekig időzhet a szem bármelyik szereplő ruháján. De ugyanígy ötletes a díszlet is. A díszlettervező Rákay Tamás mozgatható színpadelemekkel oldotta meg, hogy néha egy-egy lépcső vagy doboz elég legyen ahhoz, hogy egy másik helyszínen lássuk a történetet. Juhász Levente zenéjéhez Túri Lajos Péter álmodta meg a koreográfiát, ami mozgalmas és pontos, pont annyira feszes, amit a politikai harcok közepette íródott regény megkövetel.
Ami a színész csapatot illeti... Mindig nehéz egy előadás után véleményt írni, de az összhatás azt ígéri, hogy szeptembertől ez egy sikerdarab lesz! Polyák Lilla hangja mindig garancia, de a Baradlay fiúk szerepében kiválóan teljesítő Ember Márk, Fehér Tibor és Veréb Tamás is azt bizonyítja, hogy Szente Vajknál jó kezekben van az új magyar musicalek felvirágoztatása.
Ráadásul már kaptunk egy testnevelés órát (Puskás), most itt van a történelem óra (Kőszívű), alig várjuk a fizika órát is... De, addig is, irány az Erkel Színház!
| Forrás: zene.hu
