Post Scriptum címmel nyílik meg pénteken Fejér Ernő fotó- és képzőművész kiállítása a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház 2. emeletén. Az első szinten A Brown nővérek címmel Nicholas Nixon dokumentarista portrésorozatából látható tárlat. A fotográfus Brown nővérekről készített sorozata az egyik legerősebb példázata a portrékészítésnek és a kortárs fényképészet időhöz való viszonyának. Nixon sorozatai társadalmilag érzékeny betekintést kínálnak egyedi élethelyzetekbe és a művész magánéletébe.
Nicholas Nixon először 1974-ben fényképezte le akkor 25 éves feleségét Bebét és annak 3 húgát, Heathert (23), Mimit (15) és Lauriet (21). A legenda szerint ez a fotó nem maradt meg, a negatívot megsemmisítették, mert nem voltak elégedettek az eredménnyel. A következő évben júniusban, Laurie diplomaosztóján újra odaálltak a testvérek Nixon objektíve elé, és az ekkor készült kép már mindannyiuk tetszését elnyerte, így született meg az elhatározás bennük, hogy ezentúl ezt minden évben megismétlik.
Minden évben csupán egy kép vált a sorozat részévé, amit együtt választottak ki a nővérek és az alkotó.
A Mai Manó Ház tárlatán, amelynek kurátora Carlos Gollonet, Nicholas Nixon sokéves, dokumentarista és mégis személyes kísérletéből született munkái láthatóak május 29-ig.
Milyen hatással van a digitalizáció az analóg technikára?
Szintén május 29-ig tekinthetik meg a látogatók a Mai Manó Ház második szintjén Post Scriptum címmel nyíló kiállítást, amelynek kurátora Cserna Endre.
Fejér Ernő az 1970-es évektől alkot fotóművészként, azonban az analóg eljárások eltűnése és a digitalizáció révén elinflálódó képi kultúra hatására 2005-ben felhagyott a fotográfiával. Jelen tárlat arra tesz kísérletet, hogy a hetvenes évektől a kilencvenes évek elejéig készült alkotásokat retrospektív módon egy új, szabadabb konstellációban, a törés utániság kontextusában mutassa be.
Fejér 2021-ben az alkotóművészetből is kihátrált. Ahogyan weboldalán olvasható:
Ami ez után keletkezik, az Post Scriptum.
Életművét lezártnak tekinti.
Fejér Ernő sorozatait már első alkotó időszakában is egy autonóm, a kor fotográfiai divatjaitól eltérő attitűd jellemzi. A szociográf, dokumentarista kereteket a közép-kelet-európai identitás gótikus hangulatai, sötét tónusai tágítják egy holisztikusabb szemléletmód irányába. A művész saját elmondása szerint képi gondolkodásmódjára főleg a késő gótika és a reneszánsz mesterei, valamint a fotográfia XIX. századi pionírjai hatottak.
| Forrás: teol.hu
