A tárlatot a sajtó munkatársai 2021. június 3-án exkluzív sajtóbejárás keretében tekinthették meg Sikota Krisztina vezérigazgató-helyettes, a Várkapitányság turisztikai és kulturális divíziójának vezetője, valamint Kőrösi Gábor kommunikációs és marketing igazgató kíséretében, Kiss Henrietta tárlatvezető kalauzolásával.
A kiállítás három teremből áll, az elsőben egy 12 perces rövidfilmet láthatunk, mely a Hauszmann Alajos vezetése alatt zajló építkezésekbe enged betekintést. Ez érdekes is lehetne, de sajnos hiába játssza az építészóriást a tehetséges Gáspár Tibor színművész (akit egyébként igen jól sikerült Hauszmanná maszkírozni), a film sajnos kicsit unalmasra, sőt, bárgyúra sikeredett. Sok fontos információ elhangzik benne, mégis nehéz odafigyelni. (Pedig a Királyi Palota építése kapcsán Hauszmann Alajos visszaemlékezései lebilincselő részletekkel szolgálnak, nem csak a tervezési folyamatokkal, de az épület átadásával kapcsolatban is. Például egy egész estés játékfilmet ki lehetne tölteni az építész és Ferenc József közötti személyes levelezések témájával, vagy az osztrák és cseh személyzet magyarok aláásására irányuló kellemetlenkedéseivel és ármánykodásaival, de ezekbe most ne menjünk bele. Akit érdekel a téma, a Holnap Kiadó 2004-es Hauszmann-kötetéből mindent megtudhat.)
Az első terem tehát kevésbé, a második terem viszont annál izgalmasabb. Itt az építész rekonstruált irodáját láthatjuk, mely egykor a Döbrentei utca 10 szám alatt volt. A kiállított tárgyak között Hauszmann személyes tárgyai és korhű relikviák is találhatók. Személyes kedvenceim voltak az építészt ábrázoló, különlegességnek számító archív fotók. Az egyiken például a reneszánsz építészet egyik legnagyobb alakja, Andrea Palladio jelmezébe bújva láthatjuk, de akadnak itt egyiptomi utazása során tradicionális beduin öltözékben készült fotók is.
A harmadik terem multimédiás eszközök segítségével mutatja be a Budavári Palota történetét a századfordulótól egészen napjainkig. A szervezők megfogalmazása szerint „a régmúlt felelevenítésével tárul fel a városrész fénykora, amikor a dualizmus időszakában Hauszmann Alajos újraálmodta a Királyi Palotát és környezetét. A fénykor mellett megismerhetők a világháborús pusztítások, a kommunisták tudatos rombolásai, illetve a Budavári Palotanegyed mostani újjászületése is." Véleményem szerint ez a terem egy kicsit sokra vállalkozik. A kiállított makettek nagyon esztétikusak, a melléjük helyezett táblagépeken bemutatott számos, különböző korszakból származó archív felvétel mind nagyon izgalmas, de részletes magyarázat hiányában nem sokat tudunk meg a háborús pusztításokról, illetve a tudatos rombolásról. (Utóbbi ráadásul elég bonyolult kérdés, nem lehet egy szóval elintézni és egyszerűen véleményt nyilvánítani róla, az úgynevezett fénykorba pedig bele se menjünk. Olvassunk inkább utána itt és itt.)
A kiállítás természetesen nagy hangsúlyt fektet a Nemzeti Hauszmann Program keretében zajló, 2019 óta megvalósult és 2026-ig tervezett felújításokra és teljes rekonstrukciókra, melyek komplett épületektől kezdve várfalakon és díszkutakon át történelmi kertekre is kiterjednek. Nem tartom szerencsésnek a századfordulós folyamatok összemosását napjaink történéseivel, ettől függetlenül érdemes megnézni a kiállítást, érdekes hétvégi program lehet, főleg, ha szeretnénk a Ferenc József számára készített, drágakövekkel kirakott ezüstkalapácsot, vagy beduinnak öltözött Hauszmann Alajost látni.
A sajtóbejárásnak része volt a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül rekonstruált Főőrség épületének, illetve a benne nyitott Royal Guard Cafénak a meglátogatása is, ahol Bottyán István ügyvezető tartott tájékoztatást a sajtó munkatársainak. Az egykor a királyi testőrség hivatalának otthon adó épület újra felépített épületében elegánsan kialakított kávézó legérdekesebb része nem a kávé – bár az is nagyon finom –, hanem a magyar testőrség 260 évét bemutató kiállítás, illetve a falakon és a mennyezeten mindenhol visszaköszönő, nagyméretű archív fotók, melyeken különböző nagyszabású eseményeken láthatjuk a testőrség igen fess, egyenruhás tagjait. Kár, hogy Bottyán István nem áll mindig a vendégek rendelkezésére, hiszen ő tudja, melyik kép egészen konkrétan mit ábrázol, az ő történeteinek köszönhetően biztosan érdekesebbek, mint magukban. Ha meglátogatjuk a Hauszmann-sztori kiállítást, mindenképp igyunk egy kávét a Royal Guard Caféban, így lesz teljes a palota-élmény.
(Forrás: epiteszforum.hu)
