Erkel Ferenc operája Vidnyánszky Attila rendezésében, Kesselyák Gergely vezényletével kel életre. A címszerepben Molnár Levente, a főszerepekben Mester Viktória, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos és Boncsér Gergely lép színpadra a Margitszigeti Színház és a Coopera közös produkciójában - közölték a szervezők az MTI-vel.

A legnagyobb budapesti szabadtéri színpadon látható előadás a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara, a Honvéd Férfikar, a Budapest Stúdiókórus, valamint a Csokonai Színház Tánckara közreműködésével készült. Az alkalomra kiegészítő programként, a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve utazókiállítás készült, amely a Bánk bán opera és dráma több mint kétszáz éves történetét mutatja be a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőtéri fogadóterében.

Erkel Ferenc másik történelmi operáját, az István királyt már bemutatták a Margitszigeten, és emlékezetes volt a tavalyi előadás is Szent István ünnepén, amikor a színház rendelésére készült el Tolcsvay László műve, a Magyar rapszódia - idézi a közlemény Bán Teodóra igazgatót.

"A trianoni nemzeti tragédia 100 éves évfordulójának évében önmagában erőteljes szimbolikával bír színpadra állítani a Bánk bánt. Hazánk nagy sorsfordulói, történelmi tragédiái mindig arra késztetnek, hogy átgondoljuk a helyünket a világban, megfogalmazzuk küldetésünk és végzetünk sajátosságait. Erre az opera műfaja, illetve Erkel grandiózus műve különösen alkalmas, hiszen sűrítve, ugyanakkor a zene szuggesztív erejével felerősítve szembesít bennünket a drámai történettel" - fogalmazott a rendező, Vidnyánszky Attila.

A címszereplő Molnár Levente megjegyezte: szép emléke, amikor az Operaházban énekelte Bánkot. "Az előadás a New York-i vendégjátékra összeért, még egy évet játszottuk, de nem tudott megérni. Ez egy kompromisszumok nélküli, nagyon vagány előadás lesz" - ígérte.

Kesselyák Gergely karmester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bánk bán eredeti verzióját, hogy szcenikai-dramaturgia szempontból a nézőre is erőteljesebb hatást tegyen, Nádasdy Kálmán és Oláh Miklós dolgozta át az 1930-as években. "Ezt a verziót láthatja most a közönség, az eredetileg Palló Imrének írt bariton változatban".

A díszlettervező Cziegler Balázs igazi kuriózumnak nevezte, hogy egy fővárosban, amelyet egy folyó kettészel, a folyó közepén levő csodálatos szigeten alakítottak ki szabadtéri színházat. "Van a díszletnek egy korban tartott része, és vannak teljesen kortárs, mai elemei, azaz a középkori és a hipermodern építészet egyszerre van jelen a színpadon".

A produkcióhoz a zenei átiratot Medveczky Szabolcs készítette, a jelmeztervező Berzsenyi Krisztina, a koreográfus Vida Gábor, a producer Vadász Dániel. Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósul meg.

(Forrás: alon.hu)