Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reklámban, reklámújságban, bolti reklámfeliraton, a polcon, az árcímkén vagy magán a terméken ugyanannak a végső eladási árnak kell lennie. Bármilyen eltérés esetén a vásárló csak a legkisebbet köteles kifizetni. Akkor is, ha a boltos arra hivatkozik, hogy az informatikai rendszere még nem lett átállítva. 

Ha már az akció kezdete előtt feltüntetik a polcokon az új árakat, akkor is érvényes az a szabály, hogy a legalacsonyabb árat kel megfizetni.Fel kell tüntetni az egységárat is,  arra is igaznak kell lennie a meghirdetett engedménynek. Az egységár fontos az egyet fizet, kettőt kap vagy +10% ingyen jelölésű reklámakciónál is. 

A reklámokban az "akár", "-ig" szócskákra sem árt odafigyelni, mert messziről tűnhet úgy is, hogy minden akárhány százalékkal olcsóbb, miközben nem minden, de az már kisebb betűkkel íródott ki. 

A kereskedő egyébként azt és olyan mértékben áraz le, amit és ahogyan akar, persze az előírások megtartása mellett. A boltos megteheti, hogy kiköti, több kedvezmény egyidejűleg nem vehető igénybe. Ez nem jogellenes, ha a vásárló előre tájékozódhat erről.

Az akciós árut nem szerencsés követhetetlen módon a polcra helyezni, összemosva a nem leárazott cikkekkel. Az árfeltüntetésnek egyértelműnek kell lennie, az árcédulának kapcsolódnia kell a termékhez, nem célszerű az akciós táblát vagy az árcédulát mindenáron középre tenni.

Egyszerű trükknek tűnik az akció előtti napokban feljebb nyomni az árat, vagy egy fals magasabb árat kiírni, abból számolva a dögös akciós árat. Ha az akció időszaka után a vásárló azzal szembesül, hogy annyi a portéka rendes ára, mint amennyiért ő korábban akciósan vette, akkor jöhet a békéltető testület.

Az akciós termékekre ugyanúgy igazak a szavatossági, jótállási szabályok, mint egyébként (kivéve, ha a leárazás oka egy hiba, amiről persze előre kell tudnia a vásárlónak és majd eldönti, hogy kell-e neki a karcos, vagy hiányos valami, viszont az előre jelzett hiba miatt már nem reklamálhat később).

(Forrás: Inforadio.hu)