Nyomtatás

Meglepő fejleményt hozhat a hálapénz megszüntetése

195

Miközben sokan már szinte temetik az állami egészségügyet, egy felmérés szerint a hálapénz megszüntetése a magyarok egy részét a magánellátásból visszaterelheti a közellátásba. Egészségügyre egyébként hálapénz nélkül is egyre többet költ a lakosság.

A járvány idején az uniós tagországok közül a közfinanszírozott egészségügybe vetett bizalom a magyar lakosságban volt a legalacsonyabb – mondta el Bodnár Viktória, az IFUA Horváth&Partners Kft. ügyvezetője a Portfolio online konferenciáján. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a magyarok egyre többet költenek zsebből egészségükre. A növekvő tendencia – hangzott el – utalhat arra is, hogy a fiatalabb értelmiségi korosztály már kevéssé támogatja a paraszolvencia rendszerét, inkább a magánellátásban vásárolja meg a szolgáltatásokat.

Az idei év viszont jelentős változásokat hozott, hiszen jelentősen megemelték az orvosok bérét, a hálapénzt pedig betiltották a jogalkotók. A Szinapszis – szintén a Portfolio konferenciáján ismertetett – felmérése szerint 2020-ban 30 milliárd forintot adott ki a magyar lakosság hálapénzként. Ez az összeg egyébként az évek során egyre csökkent, tehát a paraszolvencia valamennyire magától is kezdett visszaszorulni. A hálapénz betiltásával és büntetendő tételével a válaszadók elsöprő többsége, összesen 83 százaléka értett egyet. Az intézkedést teljes mértékben helytelenítők aránya mindössze 5 százalék lett.

Kétharmad vallotta, hogy jobban érzi magát betegként egy hálapénz nélküli rendszerben. Meglepő módon minden negyedik válaszadó véli úgy, hogy a hálapénz megszüntetése javít az állami ellátás színvonalán. Persze ennél többen (35 százalék) inkább romlást prognosztizálnak. Igazán meghökkentőnek az az eredmény látszik, amely szerint most, hogy nem kell hálapénzt fizetni, a magánegészségügy helyett majdnem minden ötödik válaszadó inkább az államit választaná.

Részleteiben is akadnak váratlan jelenségek

A Szinapszis idén márciusban készítette 1200 fő megkérdezésével reprezentatív felmérését. Kertész Balázs, a társaság ügyvezető igazgatója a kutatás értékelő összegzésében hangsúlyozta: a magánszolgáltatók megítélése és presztízse továbbra is kiváló, de csak a lakosság harmada szerint éri meg a többletkiadás. Sokan látják gondnak, hogy a magánegészségügy lakossági finanszírozása továbbra sincs megoldva.

Az egészségügyi termékek és szolgáltatások (ide tartoznak a gyógyszerek, vizsgálatok, beavatkozások) közötti választásban a Szinapszis felmérése szerint csak a válaszadók körülbelül negyede tartja kevésbé meghatározónak az árat. Plusz kiadást egyáltalán nem engedhet meg magának 12 százalék.

A Szinapszis felmérése szerint 2020-ban fejenként mintegy 271 ezer forint volt a magánszemélyek egészségügyi költése. Ebből minden ötödik forint gyógyszerre ment el. A második helyre (az egyes költési kategóriák arányát tekintve) viszont váratlanul 16 százalékkal az étrend-kiegészítők és a gyógyhatású készítmények léptek. A magánorvosi ellátásra, diagnosztikára a becslés szerint 120 milliárd forintot adtak ki tavaly a magyarok.

Mint Kertész Balázs hangsúlyozta: az országon belül nagyon jelentősek ezen a téren (is) az eltérések. Például Budapesten 50 százalékkal magasabb a magánorvosi költés az országos átlagnál. A vidéki várásokban és a megyeszékhelyeken viszont a külföldi kezelések tekinthetők felülreprezentáltnak.

(Forrás: ezenpenzem.hu)

Eseményfigyelő

Szeretné, hogy az Önök híre, eseménye is megjelenjen az Esemény Menedzser portálon? Tartalomszolgáltatásra, online marketingre van szüksége? 

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


 

További hírek, tippek