Legszeretettebb filmzenéi közé tartozik az: Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért, A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy Vadnyugat, A profi, Volt egyszer egy Amerika, Polip, A misszió, Aki legyőzte Al Caponét, Az óceánjáró zongorista legendája, és A lator.

Az olasz filmzeneszerző 1928. november 10-én született Rómában, és hatévesen kezdett el zenét komponálni. Édesapjától – aki trombitán játszott – tanult meg kottát írni. Akkoriban ismert zenéket bontott szét és azokat saját szisztémája szerint összekapcsolva kisebb darabok születtek.

A római Santa Cecilia konzervatóriumban zenei tanulmányokat végzett és egyebek mellett trombitán tanult játszani.

Konzervatóriumi évei során Morricone kissé kilógott a sorból, mivel trombita szakos hallgatóként zeneszerzőnek készült és ezt a szándékát nem igazán nézték jó szemmel tanárai.

Először 1964-ben Sergio Leone kérte fel Egy maréknyi dollárért című alkotásához, hogy néhány betétdalnak készítse el a hangszerelését. Leone meghallgatott pár zenét tőle, majd erősen tiltakozni kezdett ellene. Viszont Morricone nem hagyta annyiban a dolgot és megmutatott egy számot, amit Peter Tevisszel rögzített (az "Un pugno di... West" című albumról) és ő hangszerelte, Leone rögvest meggondolta magát és megszületett az Egy maréknyi dollárért fütyülős nyitánya.

Morricone munka közben nem használta a zongorát. Nem a zongorajátékot osztotta szét hangszerekre, mint a legtöbb zeneszerző, hanem rögtön partitúrát írt. Módszerei közé tartozott még, hogy zenéinek magvát a film első nézése során, annak hatására még a vetítőteremben felvázolta és e köré írta meg a többi zenei részletet. Bár elismert és neves zeneszerző volt, mégis sokszor bírálták zenéit a kritikusok.

A hatvanas és a hetvenes évek során Olaszországban nemigen készült film nélküle.

Akik eddig vele dolgoztak, azt állítják, hogy precizitása már szinte matematikai pontosságú volt, öntudatos, lelkiismeretes művész volt, és a keverőszobában ugyanúgy otthon volt, mint a karmesteri porondon.

Magyar vonatkozásban jelentős, hogy több kontinenst érintő turnéjára a Győri Filharmonikus Zenekart kérte fel kísérőnek. Sorra kapta a megbízásokat, bár pályája kezdetén elsősorban westernfilm-zeneszerzőként jegyezték meg nevét (egyik leghíresebb filmzenéjét az 1968-as Leone-rendezéshez, a Volt egyszer egy Vadnyugat című filmklasszikushoz készítette), számos más műfajban is maradandót alkotott a vígjátéktól a romantikus filmeken át a horrorokig.

Számtalan díjat nyert el kitűnő, egyedi műveivel, többek között két Oscar-, két Golden Globe- és egy Grammy-díjat is.

(Forrás: hetek.hu)