Ezek a cégek mentesülnek a munkáltatói járulékfizetési kötelezettségek alól is. A támogatást akkor kapja meg január után is a szektor, ha újra kéri.

Az üzleti vendégforgalom a töredékére esett vissza. Míg az év végi, főleg az ünnepi időszak előtt a hazai szállodáknak tavaly 85-90 százalékos foglaltságuk volt, jelenleg a még nyitva maradt hoteleknél 0 és 5 százalék közé tehető. Hévízen is lényegében miden szálloda felfüggesztette a működését. A turisztikai szempontból kiemelt város mellett, Alsópáhokon van a Kolping Hotel Spa & Family Resort. A szálloda igazgatója, Baldauf Csaba megkeresésünkre azt mondta, hogy

a teljes bizonytalanság a legrosszabb.

Az ágazat azt éli meg a legnehezebben, hogy nem tudják, meddig kell még a veszteségeiket finanszírozni. Baldauf Csaba a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének családi szállodai szekcióképviselőjeként rálát az ágazat és a kormány közötti tárgyalásokra is. „Elértünk a végső pontig. A kis- és közepes méretű hoteltulajdonosok nagy része év végére feléli a maradék pénzügyi tartalékait is” – vázolta a helyzetet Baldauf Csaba. Az ő szállodája még 120 embert foglalkoztat, de voltak már olyan közepes és nagyobb hotelek, ahol elküldték az alkalmazottak döntő többségét, és hibernálták magukat.

Állami mentőöv

Némi gyógyír az ágazatnak, hogy a szállodaipari szövetség és a kormányzat tegnap megegyezett a további támogatásokról. Azok a szállásadók, amelyek nem bocsátanak el dolgozókat, az alkalmazottak bruttó bérének 50 százalékát megkapják támogatásként. Ez egyelőre a decemberi és a januári időszakra vonatkozik. Ez dolgozónként maximum 241 ezer forintos fizetési támogatást jelent. Ehhez jön még, hogy a szálláshelyadóknak nem kell foglalkoztatói járulékot sem fizetniük. Az állami segítség január 31-e után akkor folytatódhat, ha azt kérik a vállalkozások. Ebbe a támogatási körbe egyébként befértek már az utazásszervező- és utazásközvetítő irodák is.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt mondta a Portfolio-nak, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett segítség óriási támaszt jelent most a hoteleknek. „Örülünk, hogy a kormány partnerként kezelt minket, és elfogadta, hogy segítség nélkül nem bírták volna ki a koronavírus nélkül is nehéz január-februári időszakot” - kommentált Flesch Tamás. Azt is mondta, hogy valószínűleg a támogatások meghosszabbítására is szükség lesz, mert jelen állás szerint április-május előtt aligha lesz értelmezhető bevétele a turisztikai szektornak.

A szállodák és az utazási irodák most az embereik megtartásáért küzdenek, hogy tavasszal legyen kivel újrakezdeni. Általános vélemény az iparágban, hogy állami segítség nélkül csődhullám indulhatott volna el jövő év elején. Akár 10 és 20 százalék közötti bedőlést sem tartottak elképzelhetetlennek a piaci szereplők. A bértámogatás és a járulékmentesség mellé a szállásadóknak a november 8. és december 11-e közötti foglalások értékének 80 százalékát is kifizeti az állam. Forrásaink szerint ez a segítség is jól jön, de olyan alacsony volt a foglalási arány már előtte is, hogy az állami támogatásnak ez a része minimális anyagi segítséget jelent.

A laborként hivatkozott osztrák példát egyelőre kisebb lépésekkel követik a magyar intézkedések. Az ottani turisztikai szektorban nem az idei, hanem a tavalyi árbevétel 80 százalékát adja segítségként az állam. Erről november elején döntést hoztak, november 20-ig pedig a tartományi adóhatóságok már át is utalták az összegeket. Decemberre szintén a tavalyi árbevétel 50 százaléka jár majd az államtól az osztrák hoteleknek. Nem mellesleg március 31-ig meghosszabbították a kurzarbeit-ként elhíresült programot, vagyis a részmunkaidős foglalkoztatás állami támogatását.

Hitelből is lehet a túlélésért küzdeni

Információink szerint a Növekedési Hitel Program Hajrá kedvezményes hiteléhez alig pár szálloda tudott hozzájutni, pedig itt maximum 2,5 százalékos kamattal, 1-től 20 millió forintig terjedő kölcsön érhető el, minimum 3, de akár 20 éves futamidőre is. A Magyar Nemzeti Bank oldalán ráadásul 2 hetes hitelbírálati időt írnak, illetve a jegybank számlálója szerint még 1277 milliárd forint forrás áll rendelkezésre. A kölcsönöket folyósító kereskedelmi bankok mégis csak nagyon nehezen adnak hitelt a szálláshelyadással és vendéglátással foglalkozó szektornak, amely jelenleg a járványügyi zárlat miatt árbevétel nélkül maradt. Pedig a kölcsönt elméletileg bérek fizetésére is lehetne költeni.

Jóval rövidebb, maximum 3 éves futamidővel lehetne felvenni a KAVOSZ Zrt. által forgalmazott Széchenyi Turisztikai Kártyát. Ez a kölcsön szeptember 21-e óta elérhető, és a Magyar Turisztikai Ügynökség által december 2-án kiadott közlemény szerint idáig 777 vállalkozás igényelt 30 milliárd forint szabadon felhasználható forrást. Itt gyakorlatilag minden hitelmutató nulla, kamatot a kölcsön után nem kell fizetni, mint ahogy kezelési költséget és bírálati díjat sem. A Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében Guller Zoltán vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy „a legfontosabb most a munkahelyek védelme és a szakemberek pályán tartása, amelyhez a Magyar Turisztikai Ügynökség minden lehetséges eszközt megragad.” Közölte azt is, hogy a Széchenyi Turisztikai Kártya szabad felhasználású folyószámlahitelét a turisztikai vállalkozások akár bér-, vagy működési költségekre is fordíthatják.

A hazai turizmus-vendéglátás tavaly a GDP 13 százalékát adta és 400 ezer embert foglalkoztatott a válság előtt. Azóta viszont a koronavírus-járvány első hullámában is már rengeteg embert bocsáthattak el, mostanra pedig 180-200 ezer ember máshol helyezkedhetett el, vagy kisebbik részük munkanélküli.

Kivel lesz itt újraindulás?

Az általunk megkérdezett piaci szereplők szerint a legnagyobb probléma az, hogy ha egy teljesen kivéreztetett magyar szállodaipar fog újraindulni a járványhelyzet után, akkor jelentős versenyhátrányba kerülhet a turisztikai régiós versenyfutásban. Ha túl nagyot zuhan a hazai vendéglátás, akkor évekig fog tartani a felépülés.

A kisebb szálláshelykiadók a Portfolio információi szerint még nehezebb helyzetben vannak. Schumicky Balázs, az Apartman Kiadók Egyesületének elnöke megkeresésünkre azt mondta, hogy míg a hotelek kapnak segítséget a november 11. és december 11. közötti foglalásaik után, addig a magán és egyéb szállásadók ebből nem részesültek. Némi gyógyír volt, hogy nyáron a vidéki apartmanoztatók kaphattak 1 milliót lakás-apartmanfelújításra szobánként, de a budapestiek még a Kisfaludy-programból sem részesültek. Az apartmanoztatás újraszabályozásáról sincs még döntés a fővárosi kerületekben.

Schumicky Balázs nem tud róla, hogy az apartmanoztatók közül bárki igényelte volna a Széchenyi Turisztikai Kártyára épülő hitelt. Turisták hiányában sokan már a járvány első hulláma alatt is felhagytak a rövidtávú lakáskiadással, és átmentek az albérletpiacra. A szállásközvetítő-oldalakon felére esett vissza a rövidtávra kivehető lakáshirdetések száma. A tavalyi 15-16 ezres hirdetési csúcs után jelenleg csak 7500-8000 ingatlant lehetne kivenni rövidtávra, vagyis gyakorlatilag megfeleződött az apartmanoztatással foglalkozó vállalkozók száma.

Hegedűs Attila, a BDO Magyarország hotel- és ingatlan-tanácsadásért felelős ügyvezetője úgy jellemezte a helyzetet, hogy a nagyobb szállodatulajdonosok egyelőre nincsenek gigantikus eladási kényszerben.

Vannak berepülések, próbálkozások, de egyelőre nincs nagy leárazás a szállodapiacon

– mondta a szakértő. Egyrészt a jövő év első feléig fennálló hitelfizetési moratórium miatt senki sem került még fizetésképtelen helyzetbe, másrészt a nagy szállodák tulajdonosai 25-30, vagy akár 50 évre is terveznek, ebbe pedig „belefér” 2-3 krízis. Hegedűs Attila a pesti korzón elhelyezkedő Duna-parti szállodákat említette példaként, amelyek a 80-as években épültek, és több tulajdonosváltáson estek már át, de még mindig szállodaként működnek. Ha egy professzionálisan üzemeltetett szállodánál havonta 7-8-10 millió forintot beleraktak az üzemeltetésbe és a bérekbe, és árbevétel nélkül ráköltöttek nagyjából 100 millió forintot, az még nem a fájdalomhatár, ahol eladják a befektetést. A nagyobb szállodák ugyanis milliárdos értékűek, ezért ilyen összegekért is cserélnek gazdát.

Azt mindegyik általunk megkérdezett szakértő megemlítette, sok függ majd attól, hogy mikor kezdődhetnek el a koronavírus elleni tömeges oltások. Ha ez tavasszal sem indul be, akkor lehet gond. A kis- és közepes méretű, 20-30-50 szobával rendelkező szállásadóknál lehetnek problémák jövő év elejére. Ott elindulhat egy eladási hullám, de ez viszont tipikusan nem a nagybefektetők terepe. A kisebb és közepes hotelek inkább helyi vállalkozók között cserélhetnek majd gazdát.

 

(Forrás: www.portfolio.hu)