A magyar konyha kedvenc fogásait gyakran emlegetjük, és szívesen esszük, ám azt, hogy valójában honnan ered az elnevezésük, nem mindig tudjuk. Pedig némelyik étel története legalább olyan izgalmas, mint az az ízélmény, amit a megkóstolásakor tapasztalunk.
1. Gundel-palacsinta
Valójában Márai-palacsintaként született meg, mivel a híres író, Márai Sándor rendelte meg egy bankettre felesége receptjét – a dióval, mazsolával, cukrozott narancshéjjal töltött csokoládés palacsintát – Gundel Károlytól. Az étterem tulajdonosának annyira ízlett, hogy az író jóváhagyásával felvette az étlapjára is. Amikor aztán a Márai család a kommunizmus elől külföldre szökött, Gundel kénytelen volt átnevezni az ínyencséget, ami így maradt meg a köztudatban.
Gundel Károly és felesége
2. Eszterházy-rostélyos
Az, hogy az Eszterházy család egyik tagja a névadó, nem kérdés, de hogy melyik, az már igen. Vagy Eszterházy Pálhoz, az 1848-as Batthyány-kormány tagjához, vagy pedig Esterházy Miklóshoz, Mária Terézia testőrségének kapitányához. Bármelyikük is volt, az utókor hálás lehet ezért a metéltre vágott leveszöldségekkel együtt párolt marhaszeletért.
3. Rigó Jancsi
Egy cigányprímás és egy hercegné szerelmének története fűződik ehhez a süteményhez. 1896-ban Párizsban a belga Caraman-Chimay herceg nejével, Clara Warddal vacsorázott, miközben Barcza József és bandája szolgáltatta a talpalávalót. A prímás veje, Rigó János olyan szívhez szólóan húzta az asszony fülébe, hogy az rögtön beleszeretett. Mindketten otthagyták a családjukat, és egymáséi lettek. A hatalmas botrányt lovagolta meg egy pesti cukrász, aki Rigó Jancsi néven reklámozta új találmányát.
4. Dobostorta
Dobos C. József híres pesti cukrászmesterről kapta a nevét ez a különleges desszert. A legenda szerint egy véletlen segítette hozzá, ugyanis 1884-ben a vajat köpülő inasa só helyett – amivel ekkoriban tartósították – süvegcukrot kevert a vajba. A cukrász kísérletezni kezdett a keverékkel, és megalkotta az újdonságnak számító vajas krémet. 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításra készítette el az öt réteg vékony piskótalapból és öt réteg vajas csokikrémből összeállított tortát, aminek a tetejét karamellizált cukorral vonta be. I. Ferenc József és Erzsébet királyné az elsők között kóstolhatták meg.
5. Jókai-bableves
A nagy író, Jókai Mór a névadója ennek a mennyei fogásnak, amit egy balatonfüredi kisvendéglőben evett. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy Jókai kedvenc receptjét készítették el, vagy hogy az író ott kóstolta-e először, a lényeg, hogy füstölt szopósmalac-körömmel együtt kellett főnie. Állítólag édesanyja és felesége, Laborfalvi Róza színésznő is gyakran lepte meg vele.
6. Újházi-tyúkleves
Habár korának ismert színésze volt Újházi Ede, mégsem az alakításai révén maradt fönn a neve, hanem a róla elnevezett leves miatt. A nagy étvágyú művész törzsvendég volt Wampetics Ferenc városligeti éttermében, ahol egyszer kiselőadást tartott az igazi húslevesről, amit legközelebb a szakács elkészített neki.
Újházi Ede kora híres színésze volt
7. Székelykáposzta
A Székelygulyásként is emlegetett étel Székely József vármegyei főlevéltárosról kapta a nevét, aki költő, író is volt, és Petőfi Sándor jó barátja. Az anekdota szerint Petőfivel 1846-ban a Komló-kertbe mentek ebédelni, ám későn érkeztek, és szinte minden elfogyott, mire Székely egyszerűen összekevertette a kocsmárossal a maradék pörköltet savanyú káposztával.
(Forrás: borsonline.hu)