...és Dél-Pestre tervezett új városközpont beépítési javaslatának elkészítésére a korábbi tervpályázaton győztes osztrák cégekkel.

A Snohetta Studio Innsbruck és a Besch und Partner nettó 580 millió forintért vázolhatja fel, mi legyen az eredménye a Budapest Déli Városkapu Fejlesztés névre keresztelt projektnek.

A közvetlen előzmények még 2015 októberéig nyúlnak vissza, ekkor jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján 2018 közepén tervpályázati eljárás indult a fejlesztés megvalósítása érdekében. Ennek decemberre lett meg az eredménye, a két osztrák cég bruttó 90 ezer euró díjazásban részesült, de emellett a KKBK más pályázók munkáit is megvásárolta.

Ezek után már csak formalitás volt a két osztrák cég győzelmének kihirdetése. Az 580 millió forintért a vállalkozás szakembereinek először is a KKBK iránymutatásai alapján át kell dolgozniuk, tovább kell tervezniük a leadott munkájukat. Ezt követően vizsgálati dokumentációt és bírálati mestertervet kell készíteniük, majd a KKBK észrevételei alapján véglegesíteni kell a fejlesztés mestertervét. Magyarul azt, hol mit kell építeni.

A korábbi tervek szerint, ha Budapest rendezheti a 2024-es olimpiát, akkor ezen a területen lett volna egy sor létesítmény, például az olimpiai falu és az atlétikai stadion. Az utóbbi megépítéséről az olimpiai pályázat visszavonása után sem tett le a kormány, az előbbi helyett pedig egyetemistáknak szánt diákváros épülne, 8-12 ezer férőhellyel. A tervek tartalmaznak egy sor közlekedési fejlesztést, valamint zöld terület kialakítását Csepel északi részén, szabadidős létesítményekkel megtűzdelve.

Nem a legjobb ómen, de a fejlesztés helyszínének része a néhai Quaestor meg nem valósult óriásiprojektje, a Duna City területe is. A Nagyvásártelepet is magában foglaló ingatlant Tarsoly Csabáék annak idején több százmilliárd forint értékre tartották, de aztán jött a válság, és hiába tárgyaltak a cég 2015 tavaszi bedőlése előtt Gaith Pharaonnal, ő sem akart ilyen nagyságrendű összeget fizetni érte. Végül a felszámoló csak 28 milliárd forintért hirdette meg a telket, de nem volt vevő, és végül 2017 őszén 18 milliárd forintot fizetett ki érte az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (a pénz nagy része egyébként a Quaestor maradék bankhiteleinek törlesztésére ment el, a lakossági kötvényeseknek nem jutott belőle semmi).

A most győztes terv célkitűzése, hogy az új városrész minél szorosabb kapcsolatban legyen a vízzel, egyfajta kis Velencévé téve a negyedet. Kiemelik, hogy a Ráckevei-Dunának szabályozható a vízszintje, és a térségben magasan van a talajvíz, így minden adott ahhoz, hogy az itt lakók és az ide látogatók sokféle módon kapcsolatba kerüljenek a folyóval.

Vagyis ne az legyen a helyzet, mint a Duna majdnem teljes belvárosi szakaszán, ahol nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető a víz, és legfeljebb akkor élvezhető a közelsége, ha valaki visz magával kempingszéket. A tervezők egy nagyobb csatornaág kialakítását javasolják, amely a Soroksári-Dunától indulva holtágat alkotna a pesti oldalon, így az összes lakó- és kereskedelmi egységnek lehet vízparti kapcsolata.

A csepeli oldalon pedig kisebb csatornaágakat alakítanának ki, így ott is többen élvezhetik a víz közelségét, másrészt a térségben olyan vizes élőhelyeket lehet létrehozni, amelyek természetes tisztító funkciót is ellátnak. (Persze itt könnyen összeütközésbe kerülhet a természet és a pihenés, elég csak a szúnyogokra gondolni.) Ebben a térségben kapna helyet egyebek mellett gördeszkás park, BMX-pálya, mászófal, valamint kajak-kenu klubház és pálya.

A városrészen belüli közlekedésben a kerékpározás és a gyaloglás lenne a preferált, arra akarják ösztönözni az itt lakókat és ide érkezőket, hogy ha autóval jönnek, akkor azt tegyék le az övezet szélén.

Ezen túl is gyökeresen megváltozna a térség közlekedése. Az egyik fő cél, hogy a Soroksári út és a Kvassay Jenő út kereszteződése ne vágja el az új negyedet a belvárostól, ezért a Kvassayt egy szakaszon a föld alá vinnék, fölötte pedig egy zöld sétányon lehetne eljutni az új városrészbe. A Rákóczi hídra vezető felhajtási rend is megváltozna.

A Rákóczi hídnál létesülne egy új, az összes közösségi közlekedési eszközt kiszolgáló megálló Danubius néven, nagyjából ott, ahol jelenleg az 1-es villamos Közvágóhíd megállója van. A 2-es villamost egy új hídon át elvezetnék Csepelre, a barnamezős terület kellős közepén álló, teljesen felújítandó Nagyvásártelep mellett. Mellesleg a Soroksári és a Kvassay út kereszteződésében álló OBI áldozatul esne a villamosvonal meghosszabbításának.

Az új csatornán és a Ráckevei-Dunán összesen két új hidat építenének, továbbá egy gyalogos átkelőt a Csepelre vezető Kvassay híd mellett, míg a Csepelt kettéosztó Weiss Manfréd út két oldalát felüljáró kötné össze. A tervnek része a Galvani híd megépítése is, amely a Duna fő ágán és a Ráckevei-Dunán egyaránt átívelve teremtene új kapcsolatokat. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a tervek megvalósulása előtti legnagyobb akadályt a pénz jelentheti.

Igaz, itt olyan tervekről van szó, amelyek a 2030-ig tartó fejlesztési időszak részei, de Budapest anyagi lehetőségeit ismerve ilyen időtávon is csak nagyon masszív állami szerepvállalással képzelhető el a megvalósulásuk. A kormány prioritásait ismerve a sportlétesítmények megépülése tűnik a legvalószínűbbnek, a közösségi közlekedés fejlesztés ügyében a kabinet általában már nem annyira lelkes, kivéve, ha uniós pénz fedezi a kiadások jelentős részét.

Egyetlen példa az anyagiak nagyságrendjére: a Budapest-Belgrád vasút hazai szakaszának korszerűsítési költségeit 80 milliárd forinttal dobta meg, amikor belevették a projektbe a vasúti pálya elköltöztetését a Ráckevei-Duna mellől. Igaz, ezt a projektet a tervek szerint kínai hitelből finanszírozzák majd.

Ha sokat is költenek rá, abból a szempontból felüdülést jelentenek a tervek, hogy az Orczy-parkkal és a Városligettel ellentétben végre nem zöld területeken akar építkezni a kormány. A pesti oldal lepattant barnamezős terület, a csepelin pedig elvileg szabadidős hasznosítás lesz.

Forrás: g7.hu