Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes.
A novembertől március végéig terjedő időszakban a legnagyobb érdeklődés a fix leskunyhóból történő fotózás iránt mutatkozik. Ilyenkor fontos, hogy a fotózni kívánt állatokat közelbe, a kunyhó közvetlen elejéhez kell csalogatni.
A tavaszi, de különösen őszi a madárvonulás időszaka lehet igazán látványos, de a területen költő madarak sokszínűsége is megmutatkozik a nyári hónapokban egy-egy optimális táplálkozóhelyen. Ilyenkor a legcélravezetőbb a lessátorból való fotózás.
Augusztus vége felé, szeptemberben, a szarvasbőgés időszakában, a lessátort ritkábban használjuk, főleg ha a fotós vendég több napot tartózkodik Gemencen. A bőgő bikát általában be kell cserkelni, hogy fotózni lehessen. Ez a cserkelő fotózás.
A tájképfotózás során a kísérő a fotóssal van addig, míg a vendég fotózni szeretne, biztosítva a tájképek sokféleségét, illetve a fokozottan védett területek minimális zavarását.
További információ: Természetfotózás Gemencen
(Esemény Menedzser)